"Nászutas lakosztály?" - nézett ránk kérdőn a recepciós fiú. Kicsit olyan volt a tekintete, mintha éppen azt próbálná kitalálni, hogy melyikünk a hormonzavaros fiú, de el kellett keserítenem, mert - a rövid haj ellenére - nagyon is lánynak éreztem magam. A kérdésére egy bólintással feleltem, ő pedig kicsit ódzkodva adta oda a szoba kulcsait. Elmondta hol találjuk a liftet, illetve azt, hogy "a folyosón majd balra tessék!" és már vissza is merült a ...
Olyan különös volt minden. Mintha az egész tél lilába öltözött volna. Lila volt a köd, az út, a lehullott hó, de lilák voltak a vízcseppek, a neonfények, de még a gondolataim is. Egész Szöul lilában pompázott, engem pedig teljesen magával ragadott az a különleges hangulat, amivel a nyüzsgő város megtöltötte elmém.
Talán egyetlen dolog volt, ami képes volt elnyomni a varázslatos érzésvilágot: Yixing, aki még az addigiaknál is boldogabbá varázsolta a ...
"Nézd csak Jin, egy pillangó!" - kiáltott fel Jimin, én pedig meglepetten pislogtam az alacsonyabb irányába, ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy vajon miről beszélhetett. Szőke haját ellepték a hópelyhek, nekem pedig semmi ötletem nem volt, hogy december huszonnegyedikén mégis merre láthatott ilyesmi állatot. Értetlen arcomat látva széles mosolyra húzta angyali ajkait, majd hangos nevetésben tört ki, ezzel megzavarva a természet nyugalmát.
"Nem látod, ugye?" ...